Balról jobbra kell nézni,mert neveket mondok. Ádám/Muigelito/,Kriszti/Ginger/ és Én/Brianne/. Igen mi így hárman nagyon jóban vagyunk.

Csütörtök délutánt írunk. Mindannyian kijöttünk a suliból. Ádámmal éppen kórusról Kriszti meg hát kajálni volt elvileg aztán nem tom,hogy KT-val volt e. Ez az egy nap amikor találkozunk a Krisztivel mert ő már nem is az osztálytársunk sajnos. Most éppenséggel ki is használtunk minden egyes percet mert muszáj. Beszámoltunk egymásnak mindenről ami történt és én még BK-s fejleményeket is hoztam mert ő nagyságuk nem képesek feljönni. Jó nem szidom őket,mert nem tehetnek róla,hogy nincsen otthon net vagy éppenséggel a szülők nem engedik. Krisztivel aznap kb egy órát lehettünk együtt. Sajnos Ádámnak mamájához kellett mennie. De térjünk is vissza hozzám és barátnőmhöz. Mivel neki aznap tambura órája (az egy pengetős hangszer) volt én elkísértem és együtt mehettünk haza. A buszon nagy eszemmel kitaláltam,hogy jövőhéten ott alszik nálunk. Nem is kellett sokat győzködnöm,mert hát anyumnak ő a "pótleányzója" én meg az ő szüleié vagyok. Szóval rögtön igennel bólintottak az ötletre. Olyan szuper. Szóval igen a péntek esténk az alvás nélkül fog telni a szombatunk meg röhögéssel a vasárnapunk pedig búcsúzkodással. De én ezt nem bánom,mert itt lesz és legalább nem leszek egyedül a hülye gondolataimmal.

Koncert...és Házibuli

Kedves mindenki aki olvassa ezt az oldalt!

Már jó ideje nem írtam semmit ide,de most már ideje lenne. Ugyan is történt vagy is inkább történni fog valami jó. Holnap ugyan is Kárpátia koncert lesz és most nem anyumékkal megyek hanem osztálytársakkal. Arra a napra tisztán emlékszem amikor az Andris odajött hozzám,hogy én megyek e Kárpátiára. Mondtam,hogy nem megyek aztán ő meg hívta a többieket,hogy rávegyenek arra,hogy velük tartsak. Nem kellett sokat könyörögniük,hogy rávegyenek. Csak akkor még egy gáz volt. Az úgy nevezetes szülők. Persze nem volt nehéz meggyőzni őket.
De viszont nem ez volt a feladatom nehezebbik része,hanem az,hogy elengedjenek az Andrásékhoz házibuliba ami ráadásul OTT ALVÓS is. Hát igen rögtön az volt a válaszuk,hogy:"Kislányom ez nem jó dolog. Kik lesznek ott egyáltalán? Hogyan jutott ez eszetekbe?" most idéztem apukámat. Anyát sajna nem tom mert ő ebbe nem szólt bele. De minden esetre nem nagyon örültek. Nekem csak annyi volt a válaszom,hogy:"Apa nem vagyok már 4 éves ki törpe akire mindig vigyázni kell. Meg most miért nem tudsz bennem megbízni. Semmit nem fogunk inni. A múltkori Mercis ügynél én ittam?! Nem! hát akkor meg miért nem mehetek? Amúgy meg ott lesz a Flóra,Frida,Noémi,Melinda,Dorka,Balázs és Andris. Most bennük mi rosszat látsz?! " kicsit felháborodtam. Tudom jogosan voltak így kiakadva,de hát én is. Most már tényleg nem kell állandóan a seggemben loholni,hogy minden lépésemet figyeljék. Jövőhónapban betöltöm a 15-öt. Egyre közeledek a bűvös 16-hoz és 18-hoz. El kell fogadniuk,hogy egyszer mind a két gyerekük felnő. Bezzek a testvéremet mindig elengedték egy veszekedés nélkül mindenhova. Jó lány vagyok. És akkor mi van? Ugyan olyan vagyok mint a többi ember. Vagy csak nem tudok róla,hogy más lennék? Áh ki a fenét érdekel? Ez egy régebbi kiadás,de szinte ugyan ilyen a plakátjuk. De ebben az a lényeg,hogy elengedtek mind a két helyre és hát igen holnap azaz szombaton fél ötkor találkozunk a suli előtt a csajokkal meg persze a fiúkkal.

Titkos szerelem enyém

Miért néztek így le rám, kicsi fényes csillagok?
Mert kis szobámban ma éjjel is, róla álmodok?
Ó Mennyi nap, ó mennyi óra, múltam múló percei.
Én szerettem, így nem feledtem, visszahúzó képeit. ...

Husvéth Adél